Soha ilyen lehetőség előtt nem álltak a magyarországi devizahitelkárosultak! Két uniós bírósági döntés és a Kúria állásfoglalása ad új reményt a devizahitelkárosultak számára. Az első jelentős döntés az un. C51. sz. döntés. Egy magyar ügy egészen a Luxemburgi Bíróságig jutott. Az Európai Bíróság kimondta, hogy nem elég az, hogy az árfolyamkockázatról általánosságban írt a bank, így a nem világosan és nem az adott szerződésre vonatkozó kockázati tájékoztatások tisztességtelen jellegét minden esetben a magyar bíróságoknak egyedileg kell vizsgálniuk.

​

A  tisztességtelenséget így a nemzeti bíróság vizsgálja, ha arra jut, hogy az adott szerződési feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor a szerződés semmisségét mondják ki. Eddig az árfolyamkockázatot egyértelműen és kizárólagosan az adósokra terhelték, ami azt jelentette, hogy elég volt, ha egy un. sablonszövegben szerepelt a deviza alapú hitel kockázatról szóló tájékoztatás, most azonban – idézve az Európai Bíróság döntését - árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. Tehát minden szerződés esetében az adott ügyre vonatkozóan kellett volna konkrét kockázatelemző tájékoztatást adni. Ez a szerződések túlnyomó részéből hiányzik. Az uniós bíróság felhatalmazza, sőt kötelezi a magyar bíróságokat, hogy az Európai Bíróság iránymutatásának megfelelő döntést hozzanak bármely devizaperes eljárásban. Ezen EU döntés alapján születtek már nyertes pereink, néhány ezek közül itt megtekinthetők.

​

A másik jelentős döntés az un. C118/17 sz. döntés , és tulajdonképpen az előző döntésre épül, sőt azt tovább konkretizálja. A döntés kimondja, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így tehát a tisztességtelen feltételek nem keletkeztethetnek kötelezettségeket az adósra nézve, ami akár a fennálló teljes tartozás törlését is eredményezheti.

​

A magyar bírói szerveknek a kialakult helyzetre reagálni kellett, így a Kúria az érvénytelenségi perek vizsgálatára konzultációs testületet állított fel. A testület egyből kimondta, hogy annak megítélése, hogy az adott ügyben az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességes volt-e vagy sem, a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés, így erre nézve a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható. A testület végre lerombolta az adósokra terhelt egyoldalú árfolyamkockázatot, ha ez nem volt világosan érthetően megfogalmazva, az a teljes szerződés semmisségét kell eredményeznie. A tájékoztatás – összhangban az Európai Unió Bíróságának vonatkozó iránymutatásaival – akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint, ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket. A döntéseket a megindított perek esetében minden esetben a magyar bíróságok mondják ki, azonban nem hagyhatják figyelmen kívül a Kúria álláspontját, így nyertes perek sokasága várható. A devizahitel károsultak ügyében általános igazságtétel nem várható, minden ügyben egyedileg peres eljárást kell kezdeményezni, szóval ne felejtsük megnyerni csak azt a pert lehet, amit megindítunk!